Somogyudvarhely

A tölgy és a cser alkotta környező erdőségben az apróvadak mellett vaddisznó, őz és szarvas talál otthonra. A környék talaja jellemzően homokos, a főbb mezőgazdasági termények a búza, a kukorica és a burgonya. A település melletti területeken jelentős kavicskészlet található, melynek kitermelése során több bányató keletkezett, amelyek kedvelt horgászhelyek.
Az 1332-ből származó pápai tizedjegyzék az első írásos forrás a településről. Száz évvel később a vránai perjel birtokaként szerepelt, s ekkor Wdwarhelként említették. A XV. század végén Forster György volt a falu birtokosa, további birtokosai voltak Török János, Zrínyi György, Turinetti Herkules József és a Festetics család. 1740-ben a Dráva árja mosta el a házakat, a lakosság ezután magasabb helyre települt. Az 1847-es úrbéri rendezés idején 70 jobbágy és 22 zsellérháztartás vált szabaddá. Két felekezet épített magának templomot: a reformátusok 1861-ben, a katolikusok 1888-ban. 1908-ban változott meg Udvarhely neve Somogyudvarhelyre, amely egy évtizeddel később már nagyközség volt. A két világháború között lakóinak száma meghaladta a 2000 főt, ekkor már 20 iparosa, négy kereskedője is volt. Jelenleg 1205 fő lakosságszámú 454 lakóingatlannal rendelkező község.
A XVII. században a református közösség már iskolát működtetett. A '80-as évekig megközelitően 250 gyermek tanult az általános iskolában.
A romániai Bögöz és Somogyudvarhely 1995 óta tartó testvéri kapcsolatának szimbólumaként erdélyi faragómesterek által készített székelykapu, virágos utcák, gondozott parkok fogadják az utazót.


LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
Evangélikus templom
Római katolikus templom

EMLÉKMŰVEK, SZOBROK
I-II. világháborús emlékművek
Székelykapu

KIRÁNDULÁSI LEHETŐSÉGEK
Duna-Dráva Nemzeti Park
A közeli bányatavak horgászati lehetőséget kínálnak.