Csurgói kistérség

Közlekedés

 A kistérség nemzetközi kapcsolatainak fő hordozói a pán-európai korridorok, amelyeknek célja a közép-kelet, valamint a kelet-európai, illetve az EU-országokkal való összeköttetés megteremtése. E korridorokon, elsősorban a határátkelőhelyek közvetlen térségében épülnek ki az új inter- és multimodális, közúti és vasúti logisztikai és ipari központok. Csurgó és térsége hazánk délnyugati határán, az V. transzeurópai korridoron helyezkedik el. Ennek fő ága (V/a.) Lvov-Budapest-Ljubljana-Trieszt-Velence irányú, amelynek egyik fő eleme a Budapest-Nagykanizsa-Tornyiszentmiklós (Szlovénia) útvonalú M7-es autópálya/gyorsforgalmi út.

A térségben keletkező és oda irányuló forgalom számára jelenleg nem áll rendelkezésre semmiféle gyorsforgalmi út, amely lehetővé tenné a térség gazdasági potenciáljának növelését. A közlekedést, elérhetőséget tekintve nagy előrelépés, hogy 2002-ben elkészült és 2006-ban aktualizálásra került az Iharosberényt Sanddal összekötő út engedélyezési terve, mely Csurgótól 18 kilométerre fekvő, 6,5 kilométeres útszakasz és amelynek megvalósítását követően Budapest és az M7-es elérhetősége kb. 25-30 km-rel csökkenne.

Továbbá elkészültek a Porrogszentpál-Nemespátró és Szenta-Zrínyi telep, Gyékényes-Berzence összekötő út engedélyezési és kivitelezési tervei. Az utak kivitelezése több százmillió Ft-ot venne igénybe, melyek megvalósítása EU források bevonásával lehetséges.

Az V/b korridor Fiume-Zágráb-Budapest irányú. Ennek egyik fő eleme a Budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes-(Horvátország) vasút, a másik pedig az M7-es autópálya leágazó szakasza, Nagykanizsa-Letenye-(Horvátország).

E korridorok fő rendeltetése a magisztrális közlekedési kapcsolatok javítása, Horvátországgal és Szlovéniával (Zágrábbal és Ljubljanával), illetve az észak-adriai kikötőkkel (Fiume, Trieszt-Koper) és Észak-Olaszországgal. Csurgónak az említett vasútvonalon intercity megállóként is szolgáló vasútállomása van, s a gyékényesi vasúti határátkelő is csak mintegy 10 kilométerre fekszik. A Budapest-Gyékényes-Zágráb vasútvonal villamosítva van.

Az itteni állat- és növény-egészségügyi állomás, határátkelő figyelembevételével nagyszerű lehetőség kínálkozik ebben a térségben egy korszerű logisztikai központ kiépítésére. A gyékényesi közúti határátkelő megnyitásával –amely közel két milliárdos nagyságrendű beruházás lenne- kapcsolatos tárgyalások már folynak, a tanulmánytervek elkészültek. A térség másik határátkelőhelye Berzence.

A közlekedési infrastruktúra kiépítetlensége a gazdasági fejlődés egyik legkomolyabb akadályát jelenti. A térség közúthálózata változatlan minőségű, állaga folyamatosan romlik. Ugyanakkor a gépjárművek száma folyamatosan emelkedik. A térség közúthálózatának sűrűsége 100 km2-re jutó főút tekintetében megközelítőleg a fele, a megye illetve a Dél-Dunántúli régiónak. Az egyéb országos közutak állapota is elmarad mind a megye, mind a régió átlagától.

 

 
Vasúthálózat tekintetében a csurgói kistérségben Inke, Iharosberény, Iharos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentpál, Somogycsicsó, Somogybükkösd, Zákányfalu kivételével valamennyi település vasút menti település, állomással vagy megállóval rendelkeznek.