A porrogról szóló első írásos dokumentum 1536-ban született, amikor Lakkal együtt írták össze, özvegy Laky Lázárné tulajdonaként. A XVIII. század elején talán százan élhettek Porrogon, míg a század végére a lakosság elérte az 540 főt.
A hegy nemes nedűjét érlelik az Öreghegy és az Újhegy pincéiben a hordók. Szíves vendéglátásban, jó bor kóstolásában lesz része annak, aki idevetődik Somogy délnyugati csücskébe. Csend, nyugalom, felejthetetlen látvány fogadja a turistát. Őzben, szarvasban, vaddisznóban gazdag a vadállomány, a környéken három vadásztársaság is működik. A figyelmes túrázó néha megpillanthatja a zsákmányt kereső, igen ritka és védett rétisast is.
A Bodonos-kút környékén sétálva a porrogiak szívesen elmesélik a kúthoz fűződő régi történetet. A monda szerint abban az időben, amikor még a Laki mezőn - itt volt a település elődje - lakott a nép, valaki ellopta a harangjukat, és a Bodonos-kútba dobta. Azóta minden karácsony éjjelen megszólalt a kútban a harang. Mára a kút eliszaposodott, így hát hiába mennénk arra karácsony éjszaka, a harangszó nem hallható.
Számos művet alkotott Porrogon Bakos Tibor (1868-1950) festőművész, aki Madarász Viktor tanítványa volt. 1921-ben költözött felesége családi porrogi birtokára, elsősorban a falusi udvart választotta akvarelljei témájául. A falu neves szülötte dr. Kránicz János ortopéd szakorvos is, aki az orvostudományok kandidátusa, egyetemi tanár, számos hazai és nemzetközi orvosi társaság tagja. A falunak értékes néprajzi hagyományai vannak, melyeket Witt Lászlóné, a csurgói múzeum egykori vezetője gyűjtött össze, és jelentetett meg.
LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
Bodonos-kút és rendben tartott borospincék
Evangélikus templom
KIRÁNDULÓ, PIHENŐHELYEK
Porrog közigazgatási területén van a neves Ágneslaki arborétum, ahol gyönyörű és ritka természeti környezetet csodálhat meg a látogató. Az ágneslaki arborétum fenyőgyűjteményében mintegy 100 fajt ill. fajtaváltozatot tartanak nyilván. Az arborétumban tavasszal virágzik a Liliomfa és a Tulipánfa.
