Pogányszentpéter

A község Nagykanizsától 10 km-re délkeletre. Az a terület, ahol a mai község fekszik eredetileg Stregench és Stergench alakban fordult elő az oklevelekben. A község nevét az 1381-ben alapított Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostoráról kapta, a ,,Pogány” előtag csak párosult a helységhez. A helyi szájhagyomány azonban ennek ellentmond. Egyesek úgy tartják, hogy a mai Dózsa György utca területén ,,pogányok” laktak, akik egy alkalommal megvédelmezték a hozzájuk menekülő szerzeteseket. Hálából a település nevébe felvették a pogány előtagot. A történelmi kor ismeretében azonban nehéz feltételezni azt, hogy egy kolostor közelében pogányok éltek volna. Valószínűbb, hogy olyan emberekről lehetett szó, akik bár meg voltak keresztelkedve, hódoltak ősi vallási szokásaiknak is.
1554-ben teljesen elpusztult a falu, melyet csak a XVIII. században építettek újjá, de ekkor már nem a kolostor mellett, hanem jelenlegi helyén. 1726-ban, amikor Inkey János tulajdonába került a terület tulajdonképpen még szinte puszta volt. A község 1921-ben csatlakozott Iharosberényhez.
A falunak két temploma van; az evangélikus és a katolikus templom.


LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
Pogányszentpéter természetvédelmi területén található a ritkaságszámba menő Magyar tölgy.
Erdeiben tiszta források, halastavak.
Vastagh János fafaragó munkái, katolikus templom, egykor Inkey birtokhoz tartozó kétszintes magtár